Zrínyis tanulmányút Angliában

 

Útinapló és élménybeszámoló

"Jó hangulatban, vidám társasággal, csepergő esőben a piros telefonfülkék, double deckerek és a fish&chips megunhatatlan világában. A kultúra, a szórakozás és a kulináris élvezetek egyaránt helyt kaptak a programban..."

Iskolánkban az angol-francia két tanítási nyelvű és az emelt szintű angol nyelvoktatás pedagógiai programjában körvonalazott elveknek megfelelően rendszeresen szervezünk tanulmányutakat a célországokba. Legutóbbi, 2015-ben megvalósult franciaországi tanulmányutunkról az iskolai honlapon olvasható Hommage à Paris című[1] írásunk tudósított.  2016 őszén azonban szinte egyszerre éreztük úgy több kollegámmal az Angol munkaközösségben, hogy elérkezett az idő, hogy megmutassuk tanítványainknak az Egyesült Királyság egyik gyöngyszemét, Angliát, különösen délkeleti régióját és fővárosát. Ebben a törekvésünkben számíthattunk a több mint 25 éves múlttal, gazdag tapasztalatokkal rendelkező, s kitűnő hírnévnek örvendő Challenge Hungary Diákutaztató Iroda vezetőinek és munkatársainak támogatására, együttműködésére. 'The Spirit of London and Amsterdam' elnevezésű, mobile home-os elhelyezésű programjukat választottuk, melynek megvalósítására 2017. szeptember 9. és 17. között került sor.

Mindannyiunk, diákok és tanárok nevében is mondhatom, hogy ez alatt a kilenc együtt töltött nap alatt-, ahogyan a program címe előre is jelezte- valóban magunkba szívtuk London szellemiségét, s megismerkedtünk atmoszférateremtő erejével, s a hazafelé pedig még útba ejtettünk egy rövid kirándulást "Észak Velencéjébe, Amsterdamba" is.   S ha mindehhez hozzávesszük azt a tényt is, hogy Angliába eljutni -természetesen éjszakai pihenőket és nappali városnézéseket is beiktatva- 2 teljes napot vesz igénybe, akkor mondhatjuk, hogy ez alatt a kilenc nap alatt "világot is láttunk."

A következőkben pillanatképek segítségével szeretném felidézni ennek a feledhetetlen kilenc napnak a történéseit.

1. nap: szeptember 9.

Hajnali fél négy.  Izgatottan várakozó, jókedvű gyereksereg, fejenként megrakodva pontosan 20kg-os, gurulós bőröndökkel és mobile home-onként egy-egy hatalmas "banános doboznyi" közös enni-és innivalóval. Menetrendszerű pontossággal vettük birtokba a luxus autóbuszunkat, még egy-egy szülőknek kijáró búcsúölelés után, pontban négy órakor útnak indultunk úti célunk, az Egyesült Királyság felé. A szombat éjszakát egy Köln melletti, kényelmes tranzitszálláson töltöttük.

2. nap: szeptember 10.

A vasárnap reggel Belgiumban köszöntött ránk. Délelőtti első programunk városnéző séta volt az Európai Unió fővárosában, Brüsszelben. Megtekinthettük a legfontosabb látnivalókat: ámultunk a csodaszép Grand Place, más néven az UNESCO világörökségének részeként ismert Grote Markt főtér láttán (gótikus stílusú Városháza és a céhépületek), majd belehallgattunk -még ha csak néhány percre is- a Treurenberg dombnál fekvő, Szent Mihályról elnevezett gótikus székesegyházban celebrált istentisztelet vallon-francia szövegébe. S miután megejtettük az elmaradhatatlan találkozást a látogatásunkkor rendőr ruhába öltöztetett Manneken Pis-vel (Pisilő kisfiú szobra), az ebédünk fénypontjaként az Ízek utcájában kóstoltunk tejszínhabos-csoki- és mogyoróöntetes gofrikat. A délutánt már Brugge középkori hangulatú, idilli kisvárosában töltöttük. Utunk a Piactéren át vezetett, itt is megcsodáltuk a gótikus Városházát és a Szent Vér Bazilikát, a Notre Dame-ot s a Harangtornyot, no meg az eredeti szépségüket megőrző egykori kereskedő-és raktárházakat is. Észak-franciaországi tranzitszállásunkon, történelmi helyszín, Dunkerque közelében töltöttük az éjszakát.

3. nap: szeptember 11.

Korán reggel Anglia fele vettük az irányt, gyors úti okmány-ellenőrzésen estünk át, majd a Csalagúton keltünk át a szigetországba: a Csalagút alkalmazottai rutinosan terelték buszunkat a hatalmas vasúti szerelvény feneketlennek tűnő gyomrába. A harmadik nap, s egyben az első angliai napunk eseményeinek a az Ezer év történelme testközelből címkét adhatnánk: meghódítottuk a Tower of London-t, a királyi koronázó ékszerek termében haladva megcsodálhattuk az angol uralkodók mérhetetlen gazdagságát és tekintélyét, fényképezkedhettünk az önmagukban is turista látványosságnak számító Beefeaterekkel, vagy Yeomen  Warderekkel, megtudhattuk, hogy az évszázadok óta a Tower-ben tanyázó hollók miért nem repülnek el, s pompás fényképeket készíthettünk a várfalak mögül a Tower Bridge-ről is. A "történelmi időutazást" rövid belvárosi séta követte: megtekinthettük a lélegzetelállító szépségű Szent Pál Székesegyház épületét, majd a Millenium Bridge-n áthaladva Shakespeare egykori színházát, a Globe-ot is. Késő délután érkeztünk meg Greenwich-be, a világ időszámításának központjába, ahol az Old Royal Observatory látnivalói vártak ránk. Ekkorra már jóleső fáradtság kerített minket a hatalmába, s alig vártuk, hogy megérkezzünk a Sheppy szigetén levő, Shurland Dale Holiday Park nevet viselő Kent megyei szállásunkra.

4. nap: szeptember 12.

Az otthonos és kényelmes mobile home-ok, hét fős karavánok kitűnő szállásnak bizonyultak: jól felszerelt konyhájukban esténként közös vacsorakészítés zajlott, az étkező sarokban és a kandallóval is felszerelt nappaliban volt a "közösségi tér", s a megfelelően elválasztott hálórészekben pihenhettek a "legelcsigázottabbak".  Ami a tárgyi és főleg a személyi feltételeket illeti, mondhatjuk, hogy minden tényező adott volt a jó hangulathoz. Szóval üdén és frissen ébredve keltünk útra, hogy belevessük magunkat a Westminster- negyedbe, London szívébe. Megtekintettük a Westminster Apátságot, a királyi koronázási szertartások helyszínét, a királysírokat, a Költők Sarkát, majd a London Eye kapszuláiból letekintve felülről fedezzük fel az angolkönyvekből oly jól ismert látnivalókat: a Houses of Parliament-et, Big Ben-t, a Buckingham Palace-t, a Királyi Lovastestőrség laktanyáját, aztán a Downing Street 10-t, a miniszterelnöki rezidenciát. A délután a tudomány világa felé vezérel minket, hiszen vár bennünket a Natural History Museum. Ki-ki kiválaszthatta az érdeklődésének leginkább megfelelő bemutatótermet: volt, akiket a dinoszauruszok világa érdekelt, volt, akiket a tengeri emlősöké, mások pedig interaktív eszközök segítségével tanulmányozták a vulkánkitöréseket és földrengéseket.

5. nap: szeptember 13.

 London új arcát mutatta felénk: délelőtt szórakozni, késő délután "shopping"-olni indultunk. Délelőtt számtalan világsztár és történelmi személyiség viaszfigurájával készíthetünk közös fényképet a Madame Thussauds Panoptikumban.  Szórakozásunk lezárását egy 4D-s mozi élmény jelentette. Kora délutáni órákat a "tudománynak" szenteltük: a világ egyik legnagyobb és leggazdagabb múzeumába, mintegy 13 millió kiállítási tárgyat, régészeti leletet-köztük a rosette-i követ, méltán a leghíresebbet bemutató- a British Museum-ba látogattunk el.  A hatalmas múmia-és szarkofág gyűjtemények, ókori szobrok, templom-és dombormű maradványok láttán megelevenedtek a történelemórai élményeink, új értelmet nyertek a történelmi tanulmányaink. A múzeumlátogatást szabad program követte: szikrázó napsütésben indultunk vásárolni az Oxford Street-re, hisz eljött az idő a zsebpénzünk elköltésére. A vásárlás két és fél órája alatt az angol időjárás megmutatta igazi arcát: a verőfényes napsütésnek hirtelen vége szakadt, s csaknem öt perc leforgása alatt elmosott minket az eső; bőrig áztunk, valóban úgy ömlött az eső, mintha dézsából öntötték volna. Én úgy láttam azonban, hogy az időjárás szeszélye cseppet sem szegte a diákok vásárlási kedvét. Szinte mindenki jól megrakott táskákkal érkezett a  Marble Arch-nál megbeszélt találkozó helyre.

6. nap: szeptember 14.

Elérkezett a vidéki kirándulásunk napja: korán reggel Anglia és egyben Európa egyik legrégebbi és leghíresebb egyetemi városa, Oxford felé vettük az utunkat. Oxford, az "álmodó tornyok városa" híres egyetemi épületeinek és gótikus katedrálisainak égbe szökő kőcsipkés tornyairól kapta a nevét. Ki-ki körülnézhetett az egyetemváros ódon épületei között, kedvére barangolhatott a középkori hangulatot árasztó utcákban, melyeket az Oxford Castle Unlocked kiállítás megtekintése után könnyűszerrel azonosíthattunk. A hazafelé vezető úton kitérőt tettünk a reneszánsz és barokk kori Anglia legpompásabb királyi palotája felé: VIII. Henrik híres palotáját, a Hampton Court Palace-t látogattuk meg. A látnivalók sorát a palota káprázatos kertjei és parkjai nyitották meg: megtekintettük a 300 éves sövénylabirintust, majd megkerestük a világ legnagyobb szőlőtőkéjét is ebben a fantasztikus, nyírott-nyesett, formára szabott fákkal és bokrokkal övezett parkban. A palota belső termeinek kiállításai a XVI-XIX. századi angol uralkodók korát idézték, nyomon követhettük a Tudor- és a Stuart -kor, majd a Hannoveri-és Windsor- dinasztia tagjainak viharos életét.

7. nap: szeptember 15.

Ez már a hazafelé vezető utunk első napja volt, kiköltöztünk a szállásunkról és az ország egyik leghíresebb történelmi kisvárosába, Canterbury-be érkeztünk. Első utunk az érsekség központjához, az ország román, gótikus és reneszánsz stílusban épült katedrálisához vezetett. A látnivalók után még mindenki elkölthette maradék fontjait: az ínyencek itt kóstolhatták meg-idegenvezetőnk javaslatára - az igazi "fish and chips"-et, itt vásárolhattunk be édességekből és mindenféle ajándéktárgyból a Poundland ás Primark üzleteiben. A programok után még tehettünk egy kitérőt Dover fehér szikláihoz, majd ismét a Csalagúton átkelve érkeztünk vissza a jó öreg kontinensre.  Az éjszakát egy Antwerpen környéki tranzitszálláson töltöttük.  

8. nap: szeptember 16.

Antwerpent kb. egy két-két és fél órányi autóút választja el Hollandia talán legérdekesebb, legellentmondásosabb, legliberálisabb világvárosától, az "Észak Velencéjének" is nevezett Amsterdamtól. Először a csatornákon sétahajóztunk, angol nyelvű idegenvezetés gondoskodott arról, hogy szemügyre vegyük a legfontosabb látnivalókat: a királyi palotát, a Dómot. a Hansa-házakat és hidakat. A közös programok sorát az Amsterdam Dungeon rémisztő középkori show-ja zárta.  Amsterdam felfedezésére a szabadprogram alatt többnyire kisebb csoportokban vállalkoztak a diákok: lehetetlen volt nem érezni a csatornák melletti utcák levegőjében a Coffee Shop-ok jellegzetes illatát, nem venni észre a multikulturális életmód megannyi szemmel látható jegyét, szabadosságát. De ez is hozzá tartozik az utazás, a világlátás élményéhez, hiszen-ahogy a híres ókori mondás tartja-"varietas dēlectat", azaz "a változatosság gyönyörködtet". Az estét ismét az oda útról ismerős Köln melletti szállásunkon töltöttük, hogy pihenten indulhassunk a vasárnapi hosszú utunkra.

9. nap: szeptember 17.

Folyamatos utazás Miskolcra, minden rendben, fegyelmezetten, menetrendszerűen zajlott. Mindannyian kissé fáradtan, ám élményekben annál gazdagabban érkeztünk haza.  Bizonyára rengeteg fénykép és videó örökítette meg ennek az utazásnak az emlékét, ezekből válogattunk néhányat utunk különböző állomásain.

 Végezetül hadd idézzek néhány tanulói kommentet ezekről az élményekről:

" Nagyon jól éreztem magam az angliai úton. Az utazás egy kicsit sok volt, de jó volt végig hangulat. Brugge-t egyenesen imádtam, mert ott leginkább lovas kocsival és biciklivel közlekednek, s ez nagyon megfogott, ott maradtam volna. A  Csalagút is plusz élmény volt számomra. Ha hasonlítani tudnám valamihez, akkor leginkább olyan mintha a buszt bezárnák egy dobozba, feladnák postára, s mi meg a postás kocsiban csücsülnénk valahol Angliában. [...] Imádtam a szállásunkat. Nem volt túl nagy, de elfértünk hatan, s ez volt a lényeg. Hangulatos kis hely volt. London egyszerűen csodálatos: a London Eye, a Big ben...Erről nem lehet mindent leírni, ezt látni kell. Oxford is csodálatos kisváros.  Legszívesebben körbejártam volna egész Angliát." (Hajdu Dorottya 10. A)

"Körbejártunk sok gyönyörűbbnél gyönyörűbb várost, ahol a jó társaság és szervezés miatt rengeteg élménnyel gyarapodtunk, ráadásul mindezt kilenc nap alatt! A brit városok és Brugge esetében olyan érzésem volt, mintha visszautaztam volna az időben, hisz a sok interaktív lehetőség miatt szinte a szemünk láttára újra íródott előttünk az akkori történelem. a városnézés mellett, természetesen, volt időnk kipróbálni olyan finomságokat is, mint pl. a 'fish and chips', a belga csoki, vagy az olyan sok feltétes gofri, hogy megfogni is alig tudtuk. A sofőreink, az idegenvezetőnk és a tanáraink pedig gondoskodtak róla, hogy még utazás közben se unatkozzunk, hiába nem kis táv az, amit busszal megtettünk." (Berecz Alexandra 11. B)

Azzal nyitottam az úti naplónkat, hogy ez alatt az utazás alatt magunkba szívtuk London szellemiségét, hangulatát, megismerhettük valamennyi arcát, lakóinak sokszínűségét, s azt az életmódbeli változatosságot, amely mindig is e hatalmas metropolis egyik vonzerejét fogja jelenteni. Az angol történelem egyik legjelesebb alakjának, a "trafalgari győztesnek", Nelson admirálisnak szállóigévé vált soraival szeretném zárni a gondolataimat: "Anglia elvárja, hogy mindenki teljesítse kötelességét." A mi kötelességünk az, hogy megőrizzük mindazt a tudást és élményanyagot, amit közösen szereztünk, átéltünk utunk során, hogy meríteni tudjunk belőle, hogy általa emberileg többek és jobbak legyünk.  

Kissné Trembeczki Nóra

[1] https://www.zrinyigimnazium.hu/galeria/Hommage_a_Paris/102 (2017. szeptember 29.)