A Miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium története
Az előzmények
A Zrínyi Ilona Gimnázium Miskolc város egyik legrégebbi intézménye. Jogelődjét 1846-ban Karacs Teréz alapította. 1859-ben a Tiszáninneni Református Egyházkerület vette át az iskola fenntartását, igazgatója pedig Dóczy Gedeon lett, aki 1872-ig állt az intézet élén.
Az iskola 1866-ban a Palóczy utca 11-13. számú házba költözött. Tóth Pál, az intézmény későbbi névadója 1872-ben vette át az igazgatást. Az 1903-ig tartó vezetése alatt az iskola 1897-ben négyosztályos, 1906-ban hatosztályos felsőbb leányiskolává vált, amely a leányok számára szervezett legmagasabb fokú iskolafajta volt ekkor, ahová a növendékek a négy elemi osztály elvégzése után kerülhettek.
A leánynevelő intézet az 1916.évi 86.100. számú VKM rendelet értelmében lett hivatalosan középiskola, nyolcosztályos leánygimnázium. A nyolcosztályos jelleget nem változtatta meg az 1926. XXIV. tc., így továbbra is maradt az érettségit adó, felsőfokú felvételire jogosító gimnáziumi forma. 1938-ban a leánygimnázium mellett megnyílt a másik leányiskolai típus, a leánylíceum is, amelyhez 1944-46-ig tanítóképzői V. évfolyam is csatlakozott. 1948-tól az iskola állami intézményként működött mint a miskolci Állami Tóth Pál Nőnevelő Intézeti Leánylíceum és Tanítóképző. Az 1949/50-es tanévben a líceum 4. osztályával ez az oktatási forma megszűnt, a harmadik líceumi osztálytól pedagógiai gimnáziumi osztály indult.
Az 1950/51-es tanévben az iskola nevét is megváltoztatták: Állami Vámos Ilonka Leánygimnázium lett. 1952-ben a Lévay József Református Gimnázium és a Fráter György Katolikus Gimnáziumok összevonását követően az iskola a Kálvin János u. 2. sz. alatti iskolaépületbe költözött. 1957-től a tantestület kezdeményezése alapján Zrínyi Ilona nevét viseli az iskola.
1961-ről az UNESCO asszociált iskolák mozgalmának keretében széles körű nemzetközi kapcsolatokat alakított ki az iskola, diákjaink eljutottak a vasfüggönyön túli Európa számos országába. Az 1960-as, 70-es évek egyenletes fejlődést jelentettek az iskola életében. Magas szintű nyelvoktatás (angol, orosz nyelvtagozatok, német, francia, olasz, latin nyelvtanítás), művészeti tagozatok beindítása (ének, rajz), gazdag kulturális tevékenység jellemezte az iskola életét. A 80-as években a fakultációs tagozatos kínálat bővült a magyar, történelem, biológia, matematika, számítástechnika tantárgyakkal.
Mivel a Kálvin János utcai ingatlant a Tiszáninneni Református Egyházkerület visszaigényelte, 1995. december 22-én hosszas előkészítés és számos tárgyalás után úgy döntött Miskolc város közgyűlése, hogy az épületet átadja a Református Egyháznak az újraindított Lévay József Gimnázium számára, és az önkormányzati fenntartású Zrínyi Ilona Gimnázium pedig 600 tanulójával, 53 tanárával és az oktatási eszközökkel, bútorokkal átköltözik a Nagyváthy János utca 5. szám alá, a korábbi általános iskola épületébe.
Az iskolaépület
A Nagyváthy János u. 5 sz. alatti iskolaépület megépítéséről 1907-ben döntött a város közgyűlése. Galter János tervei alapján épült meg a „magyaros stílusú” főépület, melyet 1909-ben Miskolc önálló törvényhatósággá válásának évében, Szentpáli István polgármestersége idején avattak fel ünnepélyes keretek között. Az iskolaépület bővítésére a 1984-ben került sor először, ekkor egy kilenc tantermet magába foglaló épületszárny és nagy tornacsarnok épült a Szinva felőli oldalon.
1994-ben kormányzati döntés értelmében a város 640 millió forintot kapott a Zrínyi régi épületének kárpótlásaként, amelyből 390 millió forintos beruházás valósult meg az iskola elhelyezése érdekében. Az épület rekonstrukciója Pirity Attila vezető tervező irányításával a STÚDIÓ Kft tervei alapján készült. 1996. szeptember 1-jén a felújított, korszerűsített épületben kezdődött meg a tanév.
Az 1998-ban, a felújítás második ütemében 1162 négyzetméteres új szárny épült, ami a város legjelentősebb beruházása volt abban az évben. Ebben az épületrészben kapott helyet a nagy ebédlő, ami egyben díszterem is színpaddal, öltözőkkel, próbateremmel. A melegítő konyha 300 fő étkezését tudja kiszolgálni. Az emeleten nyelvi és számítástechnikai termek vannak. A tetőtérbe került a 25.000 kötetes új könyvtár.
A pedagógiai munka fejlesztése
A Zrínyi Ilona Gimnázium 160 éves történetének egyik legnehezebb időszakát élte át ekkor. Az épület korszerűsítését követően igény támadt a megújhodásra az iskola oktatásának szerkezetében is. A város közgyűlésének támogatásával a tantestületnek sikerült a megújítani a képzési szerkezetet a drámatagozat és a két tanítási nyelvű (angol-francia) tagozatok beindításával. 1994-ben két évfolyamon elindult a nyolcosztályos gimnáziumi képzés is, de ezt az engedélyt a költözéssel kapcsolatos helyhiányra hivatkozással visszavonta a fenntartó. Az iskola arculatát azóta leginkább a művészeti képzés, valamint a nyelvi tagozatok határozzák meg. 2013-tól a az ELTE majd a Miskolci Egyetem Konfúciusz Intézetének támogatásával a korábban tanított angol, német, francia és olasz nyelvek mellett megindult a kínai nyelv oktatása is.
A 2000-es évektől számos európai uniós pályázatban vett részt az iskola, amelyek önálló projekteket és más oktatási és kulturális intézményekkel való együttműködést tartalmaztak, lehetővé tették az iskolai taneszközök bővítését is.