Tagozatok

Felvételi követelmények - Emelt szintű oktatás dráma tantárgyból 

Felvételi tárgya:
Gyakorlati: öt szabadon választott vers vagy próza, egy népdal éneklése és szolmizálása, egy műdal eléneklése, ritmusérzék, esetleges hangszeres ismeretek felmérése, mozgáskészség, kreativitás felmérése.

Szóbeli: magyar irodalom

  • Szóbeli felvételi vizsga - tételhúzás alapján. (Egy téma és konkrét feladat belőle)
  • Minden tételnél elvárás, hogy a felvételiző rövid életrajzi összefoglalót ismertessen és rendelkezzen műelemző készséggel.
  • A felvételiző tanuló a következő művekből idézetet tudjon előadni:

 

-         Janus Pannonius: Pannónia dicsérete

-         Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez

-         Vörösmarty Mihály: Szózat

-         Kölcsey Ferenc: Himnusz

-         Kölcsey Ferenc: Huszt

-         Petőfi Sándor: Szeptember végén

-         Petőfi Sándor: Nemzeti dal

-         Két szabadon választott vers Ady Endre költészetéből

 

A szóbeli felvételi témakörei:

  1. Népmese
  2. Népmonda
  3. Janus Pannonius költészete
  4. Balassi Bálint költészete
  5. Csokonai Vitéz Mihály
  6. Fazekas Mihály
  7. Kölcsey Ferenc
  8. Vörösmarty Mihály
  9. Petőfi Sándor tájköltészete
  10. Petőfi Sándor forradalmi költészete
  11. Petőfi: János vitéz
  12. Arany János: Toldi
  13. Arany János költészete (versek, balladák)
  14. Jókai Mór egy regényének elemzése
  15. Mikszáth Kálmán novellái
  16. Mikszáth Kálmán egy regényének elemző bemutatása
  17. Móricz Zsigmond egy regényének vagy egy novellájának elemző bemutatása
  18. A Nyugat című folyóirat jelentősége, egy nyugatos költő (Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Juhász Gyula) bemutatása
  19. Ady Endre
  20. A líra meghatározása, lírai műfajok (dal, óda, elégia, episztola, epigramma)
  21. Az epika fogalmának meghatározása, epikai műfajok (ballada, elbeszélő költemény, regény, novella, eposz)

 

Felvételi követelmények - Angol és francia két tanítási nyelvű oktatás 

A jelentkezőknek az alább felsorolt témakörökből öt magyar nyelvvel kapcsolatos feladatot kell megoldaniuk. 10 perc felkészülési idő áll rendelkezésükre, ezt követően szóban fejtik ki a feladatok megoldását.

Témakörök:

- hangtani ismeretek     - a magánhangzók törvényszerűségei

                                   - a mássalhangzók törvényszerűségei

                                   - a szófajok rendszere, alapvető szófaji csoportok

- szóelemek                 - a szótövek és toldalékok felismerése és pontos megnevezése

- mondattan                 - az egyszerű mondat mondatrészeinek felismerése és jelölése, ágrajz készítése

                                   - az összetett mondat fajtái, a tagmondatok viszonyának felismerése, ábrázolása

- helyesírás                  - valamennyi általános iskolában tanult problémaköre

- stilisztika                   - a szólások, közmondások, szállóigék, állandósult szókapcsolatok ismerete, jelentésük értelmezése

 

Felvételi követelmények - Emelt szintű oktatás vizuális kultúra tantárgyból 

Gyakorlati felvételi:

A/3-as méretű rajzlapon tónusos rajz készítése az adott beállításról 120 perc alatt.

Téma: csendélet mesterséges és természeti formákkal, drapériával

Technika: egyedi grafika (ceruza vagy pitt vagy rajzszén)

Értékelési szempontok:

  • adott nézőpont
  • helyes szemmagasság
  • valós arányok
  • a fennálló formakapcsolatok ábrázolása
  • kompozíció
  • a megjelenítés esztétikai szintje
  • anyagszerűség, eszközhasználat

Szóbeli felvételi

/5-10 perces meghallgatás, beszélgetés/

  • Otthonról hozott munkák bemutatása

Tartalma: 10-15 db, szükség esetén paszpartúrával ellátott munka (grafikai és színes technikával készült tanulmányok, illusztrációk, olyan alkotások, melyeket szívesen csinálsz, pl. képregény, számítógépes grafika, plasztika, iparművészeti tárgyak, stb...)

  • Művészettörténeti tájékozottság felmérése tételhúzás alapján

Tartalma:

-         a tanult művészettörténeti korszakok jellemzőinek ismerete

-         műelemző készség felmérése adott képanyag segítségével

A felkészüléshez ajánlott:

A képzelet világa 5-8. osztály tankönyvei (Apáczai Kiadó)

 

Felvételi követelmények - Emelt szintű oktatás mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgyból

A mozgókép és média tagozaton a központi írásbeli vizsgát a szakirányú készségeket felmérő szóbeli felvételi beszélgetés egészíti ki. A feladatokban a gyerekek megfigyelőképességére, valamint kreatív fantáziájára vagyunk kíváncsiak. A szóbeli felvételi 3-5 fős csoportokban történik.

A jelentkező alkalmasságát két feladat megoldása

  • egy filmhez/mozgóképi ábrázoláshoz kapcsolódó feladat
  • egy médiajelenségre, a média társadalmi szerepére vonatkozó feladat és a feladatokhoz kapcsolódó kötetlen beszélgetés során mérjük fel.

A szóbeli feladattal elérhető pontszámot az alábbi szempontok határozzák meg

  • az elemzett szövegek pontos megfigyelése, értelmezése,
  • a megadott szempont érvényesülése az elemzés során,
  • az elemzés eredetisége,
  • a szöveg felépítettsége, az állítások indoklása,
  • elvárás a jelentkezők életkorának megfelelő szókincsű, kulturált stílusú, szabatos anyanyelvi kommunikáció (nem elvárás a szakszerű fogalomhasználat).

A bizottság a jelentkező alapműveltségét is felméri különösen az irodalom, történelem és a különböző művészeti ágak területén. A mozgókép- és médiatagozaton fontos a humán tárgyak iránti nyitottság, ezért tanácsos más művészeti ágakban tájékozódni, a világ főbb eseményeit a hírműsorokban követni, olvasni, színházba járni.

Az értékelés, rangsorolás során az alábbi szempontok érvényesülnek:

  • elemi megfigyelőkészség fejlettsége
  • vizuális szövegértési kompetencia, elemzőkészség
  • összefüggés-teremtő gondolkodás, lényegkiemelés 
  • ötletesség, eredeti elképzelések, kreativitás mértéke
  • általános tájékozottság, önálló véleményalkotás társadalmi és kulturális jelenségekről, kritikai gondolkodás, érvelési kultúra

Csak azokat a diákokat rangsoroljuk, akik elérik a megszerezhető pontszám 50%-át.

Ha a tanulónak van valamilyen „szakterülete”, vagyis valamilyen filmes vagy médiás témában különösen otthon van, akkor mondja el a bizottságnak.

Ha van a tantárgyhoz kapcsolódó hobbija (fotózás, filmezés, rádiózás, iskolaújság szerkesztése, animációs filmkészítés stb.), ezt is említse meg a bizottság előtt.

A felkészülést segítő tematika:

1. Idő- és térbeli változások

  • Érzékelhető tulajdonságok alapján azonosságok és különbözőségek tudatos felismerése, leírása (mozdulat, mozdulatsor, hely- és helyzetváltoztatás, állapotváltozás, folyamat, fázis).
  • Megfigyelt jelenség látványelemeinek megnevezése. Események, történések elmondása, részekre bontása, a jellemző fázisok megjelenítése (valós idő, lassítás, gyorsítás, állókép, mozgókép, képkocka, tárgy-animáció)

2. Jelértelmezés, jelalkotás

  • Egyszerű vizuálisan értelmezhető jelenségek, jelzések, közlő ábrák értelmezése. Tájékozódás vizuális elemek alapján. Az egyszerű vizuális kommunikációt szolgáló megjelenések: jel, alaprajz, térkép értelmezése (jelentés, egyezményes jelzés).
  • Magyarázó rajzok, képes használati utasítás pontos értelmezése. A legfontosabb vizuális jelek, jelzések, szimbólumok értelmezése, alkotó használata. Képi utasítások követése, illetve ilyenek létrehozása (embléma, ábra, vizuális sűrítés, kiemelés, séma).
  • A legfontosabb egyezményes vizuális jelek, jelzések, szimbólumok (pl. tájékozódás, közlekedés, cégérek, parancsikonok) értelmezése. A közösség számára fontos, nem vizuális jellegű információk (pl. események, időpontok, tevékenységek, jellemzők) képi tömörítése, direkt jellé (pl. piktogram, jelzőkártya) alakítása, használata (pl. ismert útvonal rajzán vizuális jelzések kialakítása).

3. Kép és szöveg

  • Szöveg és kép együttes megjelenésének tanulmányozása (pl. plakát, képregény) után, az alkotóelemek variálásával a vizuális és verbális üzenet jelentésváltozásának megértése céljából, szabad játékos feladatokkal (pl. adott kép szövegaláírásának megváltoztatása, azonos szövegek különböző képekhez rendelése).
  • Hang és kép együttes alkalmazása (pl. dramatikus játék), szabad asszociációk megfogalmazása a létrejött üzenetek kapcsán (hang-, szöveg- és képkapcsolat, kommunikációs csatorna, üzenet).
  • Reklámhordozó felületek (pl. folyóirat, póló, kitűző) csoportosítása, értelmezése a reklámkészítő szándéka és kifejezésmódja közötti összefüggés alapján (reklámhordozó, reklámfelület, szlogen, médium, manipuláció, képi valóság, fikció, vizuális és verbális sűrítés, kiemelés, alkalmazott grafika).

4. Mozgóképi közlés

  • Jelenségek, időbeli folyamatok, változások megfigyelése adott szempontok alapján (technikai kép, optikai játék, a mozgás illúziója, animáció, képkivágás, gépállás, gépmozgás).
  • A mozgókép működésének, a mozgás illúziókeltésének értelmezése (beállítás, jelenet, expozíció, konfliktus, fordulat, lezárás, elbeszélő-szerkezeti alapséma, story board).

5. A montázs

  • Időbeli folyamatok, változások megfigyelése.
  • Reflektálás filmes élményekre. Szabad asszociáció.
  • A mozgóképi (tér-idő) szerkesztés jelentőségének, a montázs néhány alaptípusának felismerése (montázs és gondolkodás, montázselv, tér-idő szervezés).
  • Térben és időben egymástól távol eső elemek, részletek, motívumok egységes egésszé szervezése, új információközlés (leíró és szubjektív kép/nézőpont; lineáris-cselekményábrázoló és párhuzamos montázs).

6. A montázs szerepe és alapformái a mozgóképi ábrázolásban

  • A dolgok elmondásának, megjelenítésének szükségszerű módja, a kihagyás, tér- és időváltások és az ehhez kapcsolódó konvenciók értelmezése.
  • Az életkornak megfelelő mozgóképi (film, televízió, videó, komputerjáték, web) szövegértés képességének feltárása, az önálló és kritikus attitűd, a mediális írás-olvasás tudás felmérése.
  • A médiumok nyelvi apparátusára vonatkozó alapszintű tájékozottság felmérése.
  • A filmkép jelenidejűségének ismerete és a montázs alapfunkcióinak azonosítása a mozgóképi ábrázolásban (pl. a cselekmény folyamatosságának és ritmusának megteremtése, a mozgóképi szöveg jellemző terének és idejének létrehozása, jelentésalkotás)
  • Az alapvető montázstípusok és megoldások ismerete (pl. lineáris, párhuzamos montázs, flashback, szerkesztés, tér/idő folyamatosság, ritmus).
  • Művészeti példák (pl. képzőművészet, fotó, irodalom, zene) összevetésével a montázshatás általánosabb, emberi gondolkodást és kifejezést jellemző értelmének kifejtése.

7. Vizuális kommunikációs formák

  • Fényképek, újságképek, reklámképek csoportosítása, értelmezése adott szempontok alapján.
  • A verbális és a vizuális kommunikáció közötti lényegi különbségek felismerése és megfogalmazása (pl. képek szóbeli leírásával, rekonstruálással).
  • A vizuális kommunikáció különböző formáinak csoportosítása, összehasonlítása (a kép „működése”, állókép és mozgókép különbözősége, közvetlen és közvetett kommunikáció, tömegkommunikáció, távközlés, televízió, internet, közlekedési tábla, térkép, plakát, képes forgatókönyv, fotográfia, mozgókép).

8. Reprodukálás és ábrázolás – a mozgókép kettős természete

  • A reprodukálás, a technikai úton rögzített kép/hang és az ábrázolás fogalmának ismerete.
  • A mozgóképi közlés kettős természetének, azaz egyszerre ábrázoló és reprodukáló alaptulajdonságának értelmezése.
  • A dokumentum és a fikció fogalmának értelmezése konkrét példákon keresztül.
  • Alapszintű mozgóképnyelvi tájékozottság felmérése (dokumentum, fikció, reprodukció, ábrázolás, kettős természet, valóság).

9. A kiemelés (hangsúlyozás) alapeszközei a mozgóképi ábrázolásban, az írott és az online sajtóban

  • A művészeti alkotások (irodalmi, képzőművészeti, zenei alkotások) és a médiaszövegek nyelvi jellemzőivel, használatával kapcsolatos néhány fontos alapfogalom (pl. ismétlés, motívum, kompozíció) ismerete, helyes alkalmazása élőszóban.
  • Az életkornak megfelelő mozgóképi (film, televízió, videó, komputerjáték, web) szövegértés képességének, az önálló és kritikus attitűd és a médiumok nyelvi apparátusára vonatkozó alapszintű tájékozottság felmérése.
  • Mozgóképi szövegek (pl. filmetűdök, reklámok, klipek, előzetesek, animációs filmek) megfigyelése és elemzése.
  • A figyelemirányítás, kiemelés eszközeinek ismerete (legfontosabb motívumok ismétlése, közelkép, fény/szín, zenei hangsúlyok, kameramozgások, váltakozó beállítások tempója).
  • Napilapok, magazinok, hírportálok, címlapok és belső oldalak rendjének, a nyomtatott és online sajtó szövegeinek megkonstruálása során alkalmazott fontosabb figyelemvezető, kiemelő eljárások ismerete (pl. címrend, betűméret, tipográfia, szín és folthatások, tördelés, írott szöveg és képi illusztráció viszonya, képaláírás, linkek, felnyíló/futó ablakok, hang-és képanyagok).

A felkészüléshez ajánlott könyvek:

Hartai László – Muhi Klára: Mozgókép- és médiaismeret 1.

Film- és médiafogalmak kisszótára

Bármely filmes lexikon, enciklopédia vagy film-média témájú online segédanyag  

 

Felvételi követelmények - Köznevelési típusú sportiskola

1. Felvételi elbeszélgetés Beszélgetés a jelentkező tanulási motivációja, érdeklődése, sportban való tájékozottsága témakörében, valamint a szükséges dokumentumok bekérése

A felvételi feltételei:

  1. Sportegyesületi tagság: A felvételiző igazolt versenyzője legyen valamelyik sportegyesületnek illetve sportiskolának!
  2. Sportegyesületi javaslat: Az írásos javaslatnak tartalmaznia kell, hogy az egyesület vállalja a minimum heti 3 edzést és a versenyeztetést, melyen a jelentkezőnek kötelező a részvétel 4 éven keresztül!
  3. Sportorvosi igazolás: Félévnél nem régebbi!!!
  4. Sporteredmények: Írásban mellékelje a jelentkező az eddigi elért legkiemelkedőbb sporteredményeit! 

Felvételi elbírásánál kizáró okok:

  1. A testnevelés alkalmassági vizsgán nyújtott gyenge teljesítmény.
  2. Egyesületi ajánlás hiánya.
  3. Sportorvosi igazolás hiánya. 

 

2. Alkalmassági vizsga testnevelésből

A felvételi eljárás második fázisában leendő diákjaink fizikai és koordinációs képességeikről adnak számot az iskola tornatermében.

Az alkalmassági vizsga menete:

  1. 48 ütemű (előírt) gimnasztika gyakorlat -6x8 ütemű folyamatos végrehajtással
  2. Helyből távolugrás – leány: minimum 160-cm/ fiú: minimum 180-cm
  3. 20 méter gyorsfutás – leány: minimum 3.85mp/ fiú: minimum 3.65mp
  4. Kötélmászás – lány: mászó kulcsolással/ fiú: felfelé függeszkedéssel, lefelé választott technikával
  5. Labdavezetés – Ritmusos folyamatos labdavezetés hiba nélkül 5db 2 méterenként elhelyezett bója kerülésével szlalomban, oda-vissza. Foci,kézi, kosárlabda választható.

A sport-alkalmassági vizsgán való megfeleléshez a 48 ütemű gyakorlat végrehajtása kötelező valamint 3 számban el kell érni a minimum szintet.

A 48 ütemű gyakorlat leírása

  1. gyakorlat

Kiindulóhelyzet: alapállás

  1. ütem: bal karlendítés oldalsó-középtartáson át magastartásba,
  2. ütem: jobb karlendítés oldalsó középtartásba,
  3. ütem: jobb karemelés magastartásba,
  4. ütem: karleengedés oldalsó középtartásba,
  5. ütem: karlendítés mélytartásba karkeresztezéssel a test előtt,
  6. ütem: karlendítés oldalsó középtartásba,
  7. - 8. ütem: karkörzés lefelé indítva kétszer.

2. gyakorlat

Kiindulóhelyzet: az előző gyakorlat véghelyzete

  1. ütem: ugrás terpeszállásba és törzshajlítás előre bokaérintéssel,
  2. ütem: karlendítés hátsó rézsútos mélytartásba,
  3. ütem: karleengedés és bokaérintés,
  4. ütem: emelkedés alapállásba
  5. ütem: törzshajlítás hátra karlendítéssel oldalsó középtartásba
  6. ütem: karemelés magastartásba,
  7. ütem: karleengedéssel oldalsó középtartásba
  8. ütem: törzsnyújtás és karleengedés alapállásba.

3. gyakorlat

Kiindulóhelyzet: az előző gyakorlat véghelyzete

1. ütem: bal láblendítés oldalra lebegőálláson keresztül majd kilépés oldalra karlendítéssel oldalsó középtartásba, törzshajlítás a jobb lábhoz, bokaérintés,

2. ütem: törzshajlításban bal láb-nyújtással törzsfordítás jobbra, karemelés oldalsó középtartásba,

3. ütem: ereszkedés az első ütembe

4. ütem: bal láblendítés oldalra jobb lebegőálláson keresztül karlendítéssel oldalsó középtartásba majd kar-és lábleengedés alapállásba,

5-8. ütem: az 1-4.ütem ellenkezőleg.

4. gyakorlat

Kiindulóhelyzet: az előző gyakorlat véghelyzete

1-2. ütem: ugrással terpeszállásba és karlendítéssel oldalsó középtartásba, törzsdöntés előre kétszer,

3.ütem: jobb térdhajlítás és jobb karemelés magastartásba törzshajlítással balra,

4. ütem: a 3. ütem ellenkezőleg,

5. ütem: jobb térdhajlítással törzsfordítás balra, bal oldalsó rézsútos középtartás,

6. ütem: az 5. ütem ellenkezőleg,

7. ütem: bal térdnyújtás terpeszállásba, karlendítés oldalsó-középtartásba,

8. ütem: ugrás szögállásba

5. gyakorlat

Kiindulóhelyzet: az előző gyakorlat véghelyzete.

  1. ütem: bal láblendítés előre karlendítéssel mellső középtartásba,
  2. ütem: kiindulóhelyzet,
  3. - 4. ütem: az 1-2. ütem ellenkezőleg,

5. ütem: ereszkedés guggolótámaszba,

6. ütem: emelkedés jobb lebegőállásba bal láblendítéssel balra, bal karlendítés magastartásba és jobb karemelés oldalsó középtartásba,

7. ütem: ereszkedés guggolótámaszba,

8. ütem: a 6. ütem ellenkezőleg.

 

6. gyakorlat

Kiindulóhelyzet: az előző gyakorlat véghelyzete.

  1. ütem: ereszkedés guggolótámaszba,
  2. ütem: ugrás hátra mellső fekvőtámaszba,
  3. ütem: ugrás guggolótámaszba,
  4. 4.ütem: ugrás terpeszállásba karlendítéssel oldalsó középtartásba,
  5. ütem: bal térdhajlítás és jobb karleengedés mélytartásba,
  6. ütem: az 5. ütem ellenkezőleg,

7. ütem: jobb térdnyújtás terpeszállásba, törzshajlítás hátra, és bal karlendítés oldalsó középtartásban,

8. ütem: törzsnyújtás

 

Felvételi követelmények - Általános tantervű emelt szintű matematika oktatással

A matematika szóbelin elsőfokú egyenlet, egyenlőtlenség megoldása ellenőrzéssel, geometriai, logikai feladatok megoldása tovább igaz, hamis állítások eldöntése szerepel.

Gondolkodási módszerek

 - A „…ha, akkor…” logikai művelet alkalmazása.  - Állítások és azok megfordításainak megfogalmazása.   - Szöveges feladatok értelmezése, a feladat megoldása és a szöveg alapján történő ellenőrzése.   - A tanult halmazműveletek alkalmazása.   - Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása változatos módszerekkel. 

Számtan, algebra                                                                 

 - A racionális szám fogalma   - A négyzetgyök fogalma   - A természetes, az egész és a racionális számok halmazának kapcsolata.   - Műveletek racionális számkörben.   - Algebrai egész kifejezések szorzása, osztása.   - Elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása.   - Különféle szöveges feladatok megoldása. 

Függvények, sorozatok

 - A lineáris függvény, a másodfokú függvény, a fordított arányosság, mint függvény tulajdonságai, és grafikonjaik ábrázolása.   - Egyismeretlenes egyenletek grafikus megoldása.   - Sorozatok és vizsgálatuk. 

Geometria

 - Háromszögek, négyszögek, szabályos sokszögek összefoglaló áttekintése.   - A tanult testek rendszerezése.   - A vektor fogalma, két vektor összege és különbsége.   - A tanult egybevágósági transzformációk használata feladatok megoldásában.   - Középpontos nagyítás és kicsinyítés konkrét arányokkal.   - Pitagorasz tétele, annak alkalmazása.   - Számításos geometriai feladatok a geometria különböző területeiről. 

Valószínűség, kombinatorika

 - Egyszerű kombinatorikai feladatok, kombinatorikus valószínűségek.