Ballagás helyett

Kedves Végzősök!

Több mint egy éve tart ez a furcsa, veszélyes és eddigi életünkben példátlan helyzet. Mindannyiunknak komoly próbákat kell kiállnunk. Nem szokványos módon zajlik az életünk, de be kellett látnunk, hogy első és legfontosabb dolgunk az egészségünk védelme, a második a tanév érvényes teljesítése és a sikeres érettségi. Tudom, hogy mennyi mindenről maradtok le ezekben a hetekben.

Bizony nem mindig alakulnak elképzeléseink szerint a dolgok. Néha nem tehetünk mást, mint hogy alkalmazkodunk a körülményekhez. Ebben a helyzetben most az kell, hogy elfogadjunk, hogy az élet most ezt dobta nekünk.

De senkinek sem lehet oka az elkeseredésre, hiszen a nehézségek és a kudarcok nem feltétlen jelentik álmaink szertefoszlását, elképzeléseink feladását… Ugyanis, ami igazán fontos az ember számára, amellett kitart, a nehézségek pedig nem tántorítják el, hanem elszántabbá teszik.   

Nemrégen olvastam egy könyvet, amelyben az állt, hogy az utunkba gördülő akadályoknak örülni kell. Furcsán hangzik. Örülni? Igen, mert ezek az akadályok valójában lehetőségek, hogy teszteljük önmagunkat, új dolgokat próbáljunk ki és végül diadalmaskodjunk. Nektek kijutott mostanában az akadályokból. De hiszem, hogy ezen akadályok legyőzése, az ezeken való felülkerekedés előnyötökre is vált. Az Akadály maga az Út.

Életetek során még sokszor fogtok akadályokba ütközni. Gondolhatjátok majd ezeket az akadályokat méltányosnak van méltánytalannak. De rá fogtok ébredni, hogy nem az számít, mik ezek az akadályok, hanem az, hogy miképpen tekintetek rájuk, miképpen reagáltok rájuk és hogy megőrzitek-e a lélekjelenléteteket. A reakciótokon múlik, hogy mennyire lesztek sikeresek az akadályok leküzdésében. Akár gyarapodhattok, többek is lehettek általuk. Lássátok meg ebben a jelenlegi helyzetben is a lehetőséget. Szemléljétek objektíven a valóságot. Őrizzétek meg a higgadtságotokat.

A járvány egyik nagy vesztesei ti vagytok. De nem sajnálni és vigasztalni akarlak benneteket. Csak szeretném, ha tudnátok. Ahogy az előbb írtam, az Akadály maga az Út.

Nem akarlak elkeseríteni sem benneteket. Mert valóban kiszúrt veletek a sors, de egyúttal kivételes lehetőséget is kaptatok arra, hogy jobban megértsétek a világot. És ezt az érettséget – talán mondanom sem kell - nem a tantárgyi érettségiken keresztül szerzitek meg.

De talán azt is látjátok, hogy rajtatok áll, milyen lesz a világ. Amire szükségetek van, az a hit önmagatokban és másokban. Bízzatok magatokban, mi is bízunk bennetek.  Meg fogjátok oldani ezt az érettségit.

Kedves érettségiző zrínyisek!

Engedjétek meg, hogy a nevetekben is megköszönjem iskolánk pedagógusainak és dolgozóinak odaadó munkáját. Nemcsak az elmúlt időszak megfeszített munkáját, hanem egész zrínyis létetek alatti munkájukat.

Kedves Kollégáim!

Tudom milyen nehéz, de mégis örömteli feladat volt végzőseinket idáig eljuttatni. Köszönöm a tartalmas, türelmes, következetes munkátokat. Köszönöm mindazt a törődést, szeretetet, aggódást, amit a gimnáziumi évek alatt kaptak ezek a fiatalok. Most viszont útjukra kell engednünk őket.

Külön köszönettel tartozom az osztályfőnököknek. Azért, mert érdekeiteket messzemenően szem előtt tartva fáradtságot nem ismerő lelkesedéssel töltötték be osztályfőnöki szerepüket.

Iskolánk valamennyi dolgozója nevében kívánok Nektek sok sikert az elkövetkezendő hetek vizsgáihoz.  

Miskolc, 2021. április 28.