Akikre büszkék vagyunk

Gőbel Ágoston

Gőbel Ágoston

Hála Istennek érettségi után nem következett rögtön az egyetem. Miután Budapestre kerültem, úgy döntöttem, jöjjön legalább egy olyan év, amikor még nem ülök be az előadótermek sorai közé padot koptatni. A Keleti István Művészeti Iskolába (most már sokkal hosszabb neve van) kerültem, ahol pazar esztendő következett, belekóstolhattunk a Kolibri Színház világába, rengeteg gyakorlati óránk volt, moziba és színházakba jártunk orrvérzésig. Önismereti szempontból volt ez az időszak a legjobb, arra, hogy rájöjjek, nem akarok színész lenni, de valami "rokon" területen maradnék. Ez akkor még nem kristályosodott ki, hogy mi lehetne... Következett 5 kőkemény egyetemi év, magyar-esztétika szakon a Pázmányon. Egy pillanatra sem sajnálom, különösen a mesterképzést nem, ahova már csak 11 fő került be, s így minden egyes óránk szemináriumi, beszélgetős jelleget öltött. Itt kedveltem meg a filmelméletet, a képzőművészeti esztétikát, a kritikai recenziókat, és itt ment el végleg a kedvem a verstantól, a nyelvelmélettől és úgy egyáltalán a leíró nyelvészettől. A nyelvészet gyakorlati része ugyanakkor egyre jobban vonzott. Ez is hozzájárult, hogy önkénteskedni kezdtem egy-két rádiónál. Az egyetem alatt ugyanakkor hiányzott a gyakorlat, a "közösen csinálni valamit" érzése. Egy ifjúsági közösség tagjaként táborokat, fesztiválokat kezdtünk szervezni, sőt, külföldre is jártunk azért, hogy minél több tapasztalatot szerezzünk az ifjúságügy területén. Ezek megint csak frenetikus évek voltak. Számtalan közösségi élmény, tábor és program. 2012-ben Balog Zoltán minisztertől elismerő oklevelet kaptunk több éves munkánk elismeréseként. Az egyetemnek és a "boldog diákéveknek" hamar vége szakadt. Muszáj volt munka után nézni. Három évig újságíróként dolgoztam, de rájöttem, hogy nem ez az én világom. Közben egyre többet és többet rádióztam és akkor jött az ötlet, miért ne próbálnám meg teljesen bedobni magam ezen a területen? Kilenc hónapig kilincseltem, gyakornokoskodtam, mire a Magyar Katolikus Rádió státuszt ajánlott. 2014 nyara óta vagyok itt, nagyon élvezem a munkát. Közben úgy alakult, hogy bekerültem egy olyan csapatba is, akikkel a MR1-Kossuth Rádió számára gyártjuk a katolikus félórát. A táboroztatás és az egyéb önkéntes tevékenységek most jóval alacsonyabb hőfokon izzanak az életemben, de örülök annak, hogy találtam egy munkát, ami teljesen nekem való.

További büszkeségeink

Némedi Csaba

Némedi Csaba

zenei rendező
Simkó Katalin

Simkó Katalin

színésznő
Józsa Bettina

Józsa Bettina

színésznő
Dőry Brigitta

Dőry Brigitta

bábszínész